Sokan sokféleképpen megénekelték már a magyar válogatott szereplését az idei Európa-bajnokságon, most mi is tollat, téntát és papírost ragadunk, hogy megtegyük ezt. Hogy mi a létjogosultsága, van-e egyáltalán, azt döntse el aki akarja, pár gondolatunk akadt, amit papírra vetnénk.

Akkor hát rajta!

Öööö... Hol a ténta? Pedig ide tettem valahova... Ehh, marad a klavientúra!

'94 óta követem a világversenyeket és mindig szurkoltam valakinek, voltak szimpatikus csapatok és amennyire tehettem egy meccset se hagytam ki (nem, nem tehettem). De 2016-ban bevettem a piros pirulát és rájöttem, hogy eddig semmit se tudtam mit jelent ha egy világversenyen szorít valaki egy csapatnak. Akkor járt ugyanis '86 óta először a vízszintes piros-fehér-zöld zászló EB/VB-n. Akkor is és most is mindenki meglepetésére jól szerepelt (sőt!), és mindkét esetben úgy éreztem mikor kiestek, hogy akkor most vége is az EB-nek. Persze lesznek jó meccsek meg még jobbak, nagy csaták, de ott már csak, mint semleges néző vagyok, nem lehet úgy szurkolni, mint egy magyar meccsen! Kicsit el is veszik a varázsa.
Node ennyit az érzelgős bevezetésről, jöjjön a felnőtteknek szánt tartalom!

Szögezzük le az elején a tényeket. Magyarország az F jelű kvartettben (sic!) 2 pontot szerzett, 3:6-os gólkülönbség mellett és ez a 4. helyre volt elég. Előttük Portugália válogatottja végzett, (4 pont, 7:6), majd Németország (4 pont, 6:5) végül Franciaország (5 pont, 4:3), mögöttünk senki - 4 csapatos egy csoport ugyebár.
És akkor most ne kezdjük el azt, hogy ilyen csapatok elleni sorozattal döntőt, de minimum elődöntőt kellene játszunk! (az Olaszoknak eddig: Törökország, Svájc, Wales, Ausztria és most jön csak Portugália/Belgium valamelyike a legjobb 8-ban, Angliának: Horvátország, Csehország, Skócia, most Németország, ha továbbmennek akkor meg a svéd/ukrán valamelyikével meccselnek. De itt van még pl Hollandia: Ausztria, Ukrajna, Észak-Macedónia, Csehország és ha továbbjut, akkor Dánia és még lehetne venni a Spanyolokat is, de azt most nem sorolom (Svédország, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, de psszt). A Belgákat már tényleg nem mondom (mert ők kivételek is, nekik valószínű 4 csapat jutna a döntőig az első 8 legerősebből))

Ezt már kitaglalták párszor (ha annyi ezresem lenne...). Igazából egy dolognál szeretnék vesztegelni pár gondolatfoszlány megfogalmazásáig. Összesen játszottunk 298 percet ebből  99 percet előnyben és csak 12 percet hátrányban, azt is csak egy meccsen. Az utolsó mérkőzésen meg a portugál és a német drukkerek rágták a kefét, hogy vajon melyikük fog mögöttünk végezni (végül sajnos egyik sem, de érdekes volt nézni, hogy az amúgy tradicionálisan 90 percig pályafelszántó német válogatott, hogy húzza az időt az utolsó 10 percben ellenünk. Münchenben.)
Egyöntetű (figyelem, nem kettő sem három! Nem keverik a málnaöntetet mondjuk a csokival és viszont. Vagy málna, vagy csoki! Pont.) vélemény volt, hogy mind a portugál mind a német meccs azért csúszott ki a kezeink közül, mert Rossi rosszul cserélt. Az első meccset maga az érintett is elismerte, a másodikat leginkább a szurkolók emlegetik. Van igazság benne, de amit érdemes itt meglátni az a következő.
Volt pár meccsünk az NL-ben és az EB selejtezőn, illetve a most zajló VB selejtezőn is, ahol igencsak meglepő eredményeket értünk el. Ezeken az egyik dolog, amit megfogalmazott magának az egyszeri drukker, hogy: Apám, né' má', mindegy kit cserél be a kopasz, mind olyan stabilan játszik, mint a zutahi fémoszlop e'! És való igaz, bárki szállt be meglepetésre hozta azt a stabil játékot, amit - szintén azt kell mondjuk - meglepetésre az egész válogatott produkált!

Azt kellett akkor mondjam, hogy van másfél, sőt lehet két sorunk is, ami simán felveszi a versenyt Európa második vonalába tartozó válogatottakkal! Érett, kulturált, fegyelmezett játékot játszott a csapat, ahol úgy ültünk le meccset nézni, hogy tudtuk mit várhatunk, nem kellett a fejünket fogni egy-egy hajmeresztő bekapott gól után, nem úgy tűntek a játékosaink, mintha szerencsétlen, lenyargalt, reumás tevék játszanának focisták ellen (aki tudja, honnan az idézet, írja meg kommentben, kap egy pacsit érte :-)), 1:7, 1:8, 0:4, ezek ellen a csapatok ellen kizárva. És nem csak egy meccsen, hanem rendre!
Mindenki mondta, hogy az EB-n majd más lesz, mert a világelittel fogunk játszani. És ez volt a realitás. Erre tessék! Van egy kezdőcsapatunk, akik a világelittel veszik fel a versenyt! Még egyszer mondom, lassan. Van. Egy. Kezdőcsapatunk. Akik. A. Világelittel. Veszik. Fel. A. Versenyt. És most mondd el magadban háromszor. Szinte felfoghatatlan!
Igen a cserék nem jöttek be, talán nem is jöhettek. Ők a második vonal ellen jók, az első ellen még nem. Még. De ez is hihetetlen!

És, ha megnézzük a csapatot, azt vehetjük észre, hogy mindez még jó 6-8 évig így is maradhat! A csapat gerince ugyanis 26 év körüli vagy az alatt van. Willi Orbán, Gulácsi, Fiola és Szalai Ádám akik nem, de Gulácsiban még simán (kapusposzt ugye), Willi meg belső védőként valószínű, hogy a 6 évet bírni fogja.
És itt érkezünk el két nagyon fontos kérdéshez. Egyik a szélső védő. Botka és Fiola is nagyon jól játszott a posztján, de itt érzem azt, hogy fontos lenne alternatíva. Fiolának a kora miatt, Botkának meg az előre játékban kellene még sokat fejlődnie. Ez persze benne lehet, 26 éves. Megoldás lehet még majd Dárdai Marci, ha magyar válogatottat választja és töretlen lesz a fejlődése (már most jókat mondanak róla a Herthában). Szalai A, Dárdai, Orbán elég jól hangzik. Itt szerintem nem lesz akkora gond.
Ami ennél sokkal nehezebb falat, az Szalai Ádám pótlása. Nálam ő az egyik fontos láncszeme a válogatottnak (jöhetnek a kövek). Rengeteg munkát végez, nagy rutinja van, esze is a focihoz (pl a Portugálok ellen is azzal a Ruben Dias-al akaszkodott kicsit össze, akinek volt már egy lapja, mással nem.) és nem utolsó sorban csapatkapitánynak is remekül bevált (tudjátok az Izland elleni félidei beszéde. Nem is kell kommentár).
A láthatáron nincs hasonló képességű csatár sajnos. Márpedig ez a taktika működik, de mennyire hogy működik! Jó lenne, ha nem kellene megbontani.

Majd egy sikeres katari VB szereplés után visszatérünk erre a kérdésre :-)

Addig is: HAJRÁ MAGYAROK! és kössz a halakat!