Vagy kettő. Vagy egy hajszál. Vagy inkább kettő. Mindegy. Kikaptunk. Az erőfölény ott volt, bírózni nem kell, de lehet. Kár, hogy egy olyan gól döntött, amit senki se látott, hogy bent volt-e vagy sem. Paraszthajszál.

Jól kezdtek a Kiábrándítók István - Jani, NDávid - Szabi, BZsolti kezdő miért is kezdett volna rosszul? Támadásban azonban halovány volt a csapat, a másik oldalon leginkább egyéni akciókat láthatott a nagyérdemű.
Egyéni akcióból szerezték meg a vezetést a vendégek, BZsolti fűzte át védőjét, közelről pedig higgadtan döntött!! 0:1!

Kettős kapufával válaszoltak a túloldalt, szabadrúgást István csak nézte, pontosabban szemmel verte (védte). Már ekkor paprikás volt a hangulat, s a bíró engedte a kemény játékot, ami nem biztos, hogy jót tett a meccsnek (bár talán ez volt a kisebbik baj). Sok Kiábrándítók helyzetet hozott az első játékrész, kapufákkal tarkítva, újabb gól már nem esett... ...ezen az oldalon. Nem úgy a túloldalt! 1:1!

Mondhatni "semmiből jött egyenlítés", de a semmiből ugye nem jön semmi, de a filozófiai szálat inkább gyorsan elvarrjuk, nehogy elburjánozzék.
A második játékrészben aztán kicsit szabadjára engedték az indulat kutyáit, akik hamar elkezdtek ugatni. Leginkább a bírót ugatták, néha már-már a verbális gorombáskodás fogalmát kielégítve, sőt, nem csak már-már. (Sose értettük, hogy ha a szabálykönyvbe, feketén fehéren, vagy jelen esetben feketén #B5CFC6 -en le van írva, hogy ezért két perc jár, akkor miért nem?)
Egy ilyen után, groteszk gólt szereztek a hazaiak, Szabi ráncigálta félpályától ellenfelét, aki a verbális agresszió technikáját alkalmazva, sértődötten megállt, és mondta a magáét, a bíró sípja néma maradt, ellenben a labda a kiábrándítók védelem díszes asszisztálása mellett eléje pattant, ő meg dühösen belerúgott egyet, hogy az a kapuba kössön ki... 2:1!

Egyből visszazárt, az addig letámadással operáló hazai gárda, s ennek meg is lett a böjtje! Két szép akció, két szép, végletekig kijátszott támadás, két gól!
Előbb Peti, majd BZsolti! 2:3!!


Sőt! Kapufák is csattantak, előbb a 22 STEPS csatára, majd a Kiábrándítók lőttek, kettőt is. Tampi, Peti nagy helyzetben rontott. Felpörgött a meccs.
Sajnos azonban durvult is... Mindkét oldalon voltak kemény belemenések, ez a stílus azonban sosem volt a Kiábrándítók védjegye, törvényszerű volt tehát, hogy ezzel sikerül eredményt elérni, s ez, jelen esetben gólok alakjában öltött formát. Egy távoli lövés, majd egy teljesen vitatható gól (Szabi mentett a gólvonalról (?)), nem sokkal utána egy szabadrúgás akadt a Kiábrándítók hálójába (ugye a középső az nem akadt, akkor nem lett volna vitatható, az csak csurrant, ha egyáltalán) 5:3!

Innen már nem volt idő felállni, hiába a rohamok, Szabi gólja (idén ez még csak a második!!), már csak szépségtapasz volt 5:4!
Ezzel a győzelemmel felkapaszkodott a 22 STEPS a dobogó alsóbb fokairól, a Kiábrándítók pedig továbbra sem érezhetik magukat biztonságban a bentmaradás tekintetében.